Érdekességek a tégláról

A tégla agyag változata már időszámításunk előtt 9000-ben megjelent, mint a házak alappillére. Az évezredek során jelentős változásokon ment keresztül, mint az anyagát, mind az összetételét, mind a kialakítását tekintve, de azóta megmaradt nemes feladata: tartani otthonunkat, falat alkotni, és megvédeni minket a hidegtől, a betolakodóktól, az időjárás viszontagságaitól.

A téglák színét az agyagföld összetétele adja meg. Ha például vasat tartalmaz, annak oxidációja miatt piros téglát kapunk. A mészben tobzódó vasszegény tégla inkább sárga vagy vajszínű téglát eredményez. Ezen kívül még az égetés technikája és a víz minősége is fontos tényező. A sós víztől világosodik, az édestől inkább a sötétedik az anyag.  

Az angol ipari forradalom után, a tizennyolcadik században új téglagyártási folyamatok jelentek meg, melyek nagyobb mennyiségű gyártást és szállítmányozást tettek lehetővé. Az újkori bélyeg-téglákon fellelhető ábrák eleinte elszámolási segítségként funkcionáltak, sokszor egy-egy nyers alapanyagon a kemencébe rakott tégla adagját, sorait esetleg a dátumot mutatták.

A tégla sok ezer év után, napjainkban is népszerű építőanyagnak számít.